"A kecskeméti előadás abszolút főszereplője így a Polyák Lilla által feledhetetlenül megformált Baradlayné..."

"Baradlayné szerepében Polyák Lilla hangja töltötte be a fél Margitszigetet"

"Ahogyan a tapsrendben a végén jön ki a díva: jöjjön Elisabeth, azaz a szerepében látott Polyák Lilla – aki valóban egy igazi császárnői jelenségként van jelen a színpadon, kiválóan kivitelezett énekléssel, empatikus szerepformálással."

"Polyák Lilla alakítása megmutatja az arrogáns királyné mögött rejtőző magányos asszonyt, a gyermekeit szerető édesanyát, a szerelmet, gyengédséget vágyó nőt. De ugyanolyan jól alakítja a megtört és megbánó bűnöst is."

"A címszerep pedig nyilvánvalóan jutalomjáték, az általam látott szereposztásban Polyák Lillának, aki maximálisan él is vele. Lehet szép ruhákban parádézó, magabiztos, némileg fölényes nő, és összeomolhat totálisan, majd eljuthat a tragikus végig."

"A címszerepet Polyák Lilla alakította, aki a Madách Színházban már több jelentős feladattal bizonyított és most is remekül helyt áll. Izgalmas, több színű, élő figurát teremt a csodálatos, varázslatos képességekkel rendelkező dadusból. Tud szigorú, ravasz és fondorlatos lenni, ahogy a gyerekek mondják róla, egy valódi "huncut nőcivé " válni, máskor viszont tényleg szeretnivaló, és képes arra, hogy válogatás nélkül mindenkit levegyen a lábáról. Polyák Lilla semmi különöset nem tesz, mint, hogy létezik a színpadon és saját hitelességéből hívja elő az olykor ember feletti dolgokat, ezzel bizonyítva, hogy bárkiből válhat konfliktusokat, bosszúságokat, hamisságokat eltüntető személy. Egyszerre hagy bennünket bent a mesében és lódít kijjebb, a hétköznapi valóságba."

"Jólesően hátborzongató például a gonosz és a semmiből mindig váratlanul előbukkanó házvezetőnő, a halott feleséget, Rebeccát mániákusan imádó Mrs. Danvers minden egyes megjelenését kísérő dallam, nem beszélve Polyák Lilla erőteljes hangjának és szeretnivaló intrikusának ütős kombinációjáról (neki jutott a két legerősebb dal egyike)"

"A torokpróbáló dalokat színvonalasan éneklő Polyák Lilla remekül adagolt (ön)iróniával hozza elő az ellenállhatatlan dívát a Tó Úrnőjéből."

"Polyák Lilla nemcsak érzéki-érékeny, szép és vonzó színpadi jelenség. Nem csak fiatal és tehetséges színésznő, hanem remekül is énekelt. Tisztán, biztosan, és főkénkönnyed eleganciával szólaltajta meg az operai tudást követelő áriákat. […] Polyák Lilla szeme időnként őszinte könnyektől csillog. Ám még a könnyek árján át is finom oldalvágással követi a karmester, Kocsák Tibor intését"

„Korán megtanultam vigyázni a lelkemre” – interjú Polyák Lillával

“Anyatigris vagyok” – exkluzív interjú Polyák Lillával

„Gonoszt játszani nagyon izgalmas” – Interjú Polyák Lillával

"A nő legyen hátország, és fogja be a száját" - Polyák Lilla szerint hihetetlen az 50-es évek nőképe

Minden szerep újrakezdés

"Én színpadra születtem"

A csoda bennünk van

„Megérinti az embert ennek a tragikus sorsú művésznek az élete”

Polyák Lilla szerelmes és félelmetes szerepben